Boldog vagyok

Most elégedett ,illetve boldog vagyok.
Volt egy barátom,aki szintén bi,és nős több mint egy éven át találkozgattunk,
amikor össze tudtuk egyeztetni,nagyon jó volt vele,élveztem a társaságát,nem csak a szexre
gondolok,de az is csodálatos volt.
Ez az idili kapcsolat egy sajnálatos félre értés miatt félbeszakadt,
és hónapokon keresztül,nem halottam róla semmit.
Most teljesen véletlenül,találkoztunk sikerült a félre értést tisztázni,és újra együtt voltunk.
Nagyon jó volt,azt hiszem (illetve tudom) szerelmes vagyok belé,erre most jöttem rá mikor újra
találkoztam vele.
Nagyon rossz volt a hiánya,de talán annál csodálatosabb volt az újboli együttlét.
Mára ennyi...
folyt köv.

ujra itt vagyok

Igen ,igaz még nem sok mindent írtam magamról,de kezdem be pótolni.
én is "normálisnak" készültem,lány kapcsolatok meg minden.
De valahogy valami hiányzott,nem tudom meg mondani,szerintem aki benne van az tudja.
Nem tagadom a jó kinézetű fiukat megnéztem,persze még sejtelmem sem volt,hogy mit lehetne egymással kezdeni,de akkor is.
Aztán évekkel később,megismerkedtem egy sráccal,teljesen normális barátságnak indult,
mígnem egy alkalommal,az ő kezdeményezésére megtörtént a dolog kettőnk,között.
Hát azt hiszem életem egyik legcsodálatosabb élménye lett számomra,és az a mai napig.
Innentől kezdve volt ez is az is,de talán mondhatom azt ,fiúval sokkal jobban érzem magam, mint
lánnyal.
Vagyis a fiús oldalam az erősebb.
Jó ez így ,el fogadtam,azért lányok is vannak az életemben ,de sokkal kevésbé meghatározóan.

Január 11 vasárnap 18,25

Eredetileg azt gondoltam,itt majd találok barátokat,akikkel lehet beszélgetni,meg akár más is kialakulhat.illetve ki tudom írni magamból azokat a dolgokat amiket nem tudok másokkal megosztani.
Ma például eléggé depis voltam,mert úgy éreztem nem kellek senkinek.
Csak ültem a gép előtt és nézelődtem.
Nem tudom hogy egyébként merjen e az ember "fia"próbálkozni ,ismerkedni,mert nem lehet normális embereket találni.Tisztelet a kivételnek,mert azok ugye mindig vannak.
De amikor jó passzban vagyok akkor azt mondom,igen,hiszen attól hogy 42 éves lettem ,még nem kell elásnom magam,sőt!!!
Nem fogok begubózni ,bezárkózni.
Ezért kezdtem el ezt az oldalt is.
Aztán meglátjuk hova jutok vele.
Na mára ennyi az én kis zűrzavaros lelkemről.
Szép estét mindenkinek.

Ma kezdem az oldalamat szerkeszteni.

még nem igazán tudom ,hogy fogom folytatni,de majd kialakul.